Rekordszámú érdeklődő az NKE XII. Szellemitulajdon-védelmi előadásán
Szeptember 22-én ismét a szellemi tulajdon és az iparjogvédelem került a figyelem középpontjába a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A XII. Szellemitulajdon-védelmi előadás iránt minden korábbinál nagyobb érdeklődés mutatkozott: a rendezvényen 188 résztvevő vett részt, ami az eseménysorozat eddigi részvételi rekordja.
Az előadást Dr. Filák László, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának munkatársa tartotta, aki közérthető, számos gyakorlati példával illusztrált előadásban mutatta be, miért vált a szellemi tulajdon védelme a kutatás, az innováció és a gazdasági hasznosítás egyik meghatározó kérdésévé. Az előadásból világossá vált, hogy egy-egy kutatási eredmény, műszaki megoldás vagy akár egy jól felépített márka jelentős értéket képviselhet, amelynek megfelelő védelme már a fejlesztés korai szakaszában fontos szempont.
Mit és hogyan lehet védeni?
Az előadás első részében a szellemi tulajdon legfontosabb oltalmi formái kerültek terítékre. A résztvevők áttekintést kaptak a szerzői jog, a szabadalom, a használati mintaoltalom, a védjegy és a formatervezési mintaoltalom sajátosságairól. Külön hangsúlyt kapott, hogy ezek az oltalmi formák eltérő típusú szellemi teljesítmények védelmére szolgálnak, ezért egy kutatási vagy fejlesztési eredmény esetében már a kezdetektől érdemes tudatosan mérlegelni, milyen módon biztosítható számára a megfelelő jogi védelem.
A szabadalmi oltalom kapcsán az előadó részletesen bemutatta, milyen feltételeknek kell megfelelnie egy találmánynak. Az újdonság, a feltalálói tevékenység és az ipari alkalmazhatóság egyaránt meghatározó szempontok. Különösen fontos gyakorlati tanulságként jelent meg, hogy egy találmány nyilvánosságra hozatala – például tudományos publikáció, konferencia vagy akár online tartalom formájában – veszélyeztetheti a későbbi szabadalmazhatóságot. Éppen ezért a kutatási eredmények publikálásának és oltalmazásának sorrendje az egyetemi kutatók számára is kiemelt jelentőségű.
Oltalmazni vagy titokban tartani?
Az előadás egyik fontos kérdésfelvetése az volt, hogy minden esetben szükséges-e formális oltalmat szerezni. Egyes műszaki megoldásoknál ugyanis alternatívát jelenthet az üzleti vagy ipari titokként történő kezelés. Ennek előnye, hogy nincs szükség hivatalos bejelentésre és az ezzel járó költségekre, ugyanakkor komoly korlátot jelenthet, ha egy termékből a mögötte álló megoldás visszafejthető. A szabadalom ezzel szemben kizárólagos hasznosítási jogot biztosít, ugyanakkor együtt jár a találmány nyilvánosságra hozatalával.
A résztvevők számos konkrét példán keresztül ismerhették meg az oltalmi formák gyakorlati működését. Az előadás kitért többek között gyógyszeripari, autóipari, élelmiszeripari és fogyasztási cikkekhez kapcsolódó esetekre, valamint arra is, hogy egy-egy rosszul megfogalmazott bejelentés milyen későbbi problémákat okozhat. A példák jól érzékeltették, hogy az iparjogvédelem nem kizárólag jogi vagy adminisztratív kérdés, hanem az innovációs folyamat szerves része.
Az egyetemi kutatások szempontjából is fontos kérdés
Különösen relevánsak voltak azok a részek, amelyek az egyetemi kutatók és intézmények helyzetét érintették. Az előadó hangsúlyozta, hogy amennyiben egy kutató munkája során olyan eredmény születik, amely szabadalmaztatható lehet, a publikáció előtt érdemes egyeztetni az intézménnyel, illetve az innovációs területen dolgozó szakemberekkel. Az egyetemi környezetben ugyanis a kutatási eredmény publikálása és annak oltalmazása egymással szorosan összefüggő kérdések.
Az előadás végén a résztvevők betekintést kaptak a szabadalmi adatbázisok használatába is. Az Espacenet, a WIPO adatbázisa, valamint a magyar hivatal keresőfelületei olyan eszközökként kerültek bemutatásra, amelyek segítségével már a fejlesztés vagy a bejelentés előtt is vizsgálható, hogy létezik-e hasonló, korábban oltalmazott megoldás.
A XII. Szellemitulajdon-védelmi előadás rekord számú résztvevője azt mutatja, hogy a szellemi tulajdon védelme iránt az egyetemi közösségen belül is egyre nagyobb az érdeklődés. A rendezvény gyakorlati példákon keresztül hívta fel a figyelmet arra, hogy egy kutatási eredmény értékének megőrzéséhez nem elegendő maga az innovatív ötlet: annak megfelelő azonosítása, oltalmazása és tudatos hasznosítása is az innovációs folyamat fontos része.
Szöveg: Ceglédi Szabolcs