A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Innovációs és Technológiai Irodája (ITI) december 8-án immár ötödik alkalommal szervezett online előadást a szellemitulajdon-védelem témakörében. A Szellemi tulajdon és iparjogvédelem című eseményen Szepsi-Szűcs Levente irodavezető kiemelte, az ITI szellemitulajdon-kezelési kontaktpontként is működik, munkájukba pedig rendszeresen bevonják a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) szakembereit. Az ITI célja, hogy az SZTNH az összes kiemelt feladatukban részt vegyen, egyúttal segítse az egyetemi innovációs folyamatokat.
Ezt követően Kürtössy Jenő, az SZTNH iparjogvédelmi szakértője tartott előadást. Bevezetőjében pozitív példaként említette a közelmúltból Oroszi Lászlót, míg a régmúltból Thomas Edisont. Előbbi az irányítósávos futballcipő feltalálójaként levédette a termékét, így később bitorlási pert is nyert az egyik nagy sportszergyártó cég ellen. Utóbbi nevéhez pedig összesen 1093 szabadalom fűződik az Egyesült Államokban. Oroszi és Edison tehát időt és energiát fordított arra, hogy ötleteit akár országos, akár nemzetközi szinten megvédje. Kürtössy Jenő hangsúlyozta, a szellemitulajdon-védelemmel mindenképpen foglalkozni kell, hiszen a szellemi tulajdon az ember legjelentősebb vagyona, egyedi, pótolhatatlan, akár örökké tarthat. Amennyiben az ötlet sikeres, a technológia pedig megismerhető, akkor szinte biztos, hogy a versenytársak le akarják majd másolni.
A szakértő beszélt a szellemitulajdon-védelem két nagy oltalmi területéről, a szerzői jogról és az iparjogvédelemről is. Előbbi tárgya főként irodalmi, művészeti alkotás lehet, ebben az esetben a szerzői gondolat és a tartalom eredeti kifejezési módját oltalmazzák a másolástól, méghozzá hatósági eljárás nélkül. A szerzői jogi védelem az alkotás megszületésének pillanatától automatikusan érvényesül. Az iparjogvédelem ezzel szemben műszaki jellegű szellemi alkotásra vagy megkülönböztető megjelölésre vonatkozik, a kizárólagos oltalmat pedig kérni kell, az engedélyezhetőségről az SZTNH dönt. Az oltalmi idő a szabadalomnál például legfeljebb 20 év.
Az előadó részletesen ismertette a regisztrált szellemi tulajdonjogokat: a védjegyoltalmat, a szabadalmat, a használatiminta-, a formatervezésiminta-, a topográfia-, a növényfajta-oltalmat, a földrajzi árujelzők oltalmát, valamint a kiegészítő oltalmi tanúsítványt. Kürtössy Jenő beszélt azokról az alapfogalmakról, amelyeket időnként még a szakemberek is összekevernek. Példaként említette a találmányt (a szokásostól eltérő, ötletes, műszaki vonatkozású szellemi alkotást), illetve a szabadalmat (a találmányra engedélyezett jogi oltalmat). A folytatásban szó volt a különböző oltalmi időkről és díjakról, a szolgálati és alkalmazotti találmányról, a szabadalmazhatóság kérdéseiről, valamint a nemzetközi bejelentésről, illetve az európai szabadalomról.
A szakértő kiemelte, fontos megismerni a szellemi tulajdonnal kapcsolatban rendelkezésre álló információkat, amiket szabadalmi leírásokból és iparjogvédelmi adatbázisokból, például az SZTNH oldalán végzett e-kutatás vagy éppen az Espacenet segítségével lehet megszerezni. Ezek a tudnivalók azért lényegesek, mert kiderül belőlük, hogy létezik-e egyáltalán az adott szabadalom, ha igen, akkor kié és érvényben van-e még. Végezetül Kürtössy Jenő az érdeklődők figyelmébe ajánlotta az SZTNH azon térítéses szolgáltatásait, amelyek a bejelentéstől függetlenül igényelhetők: ilyen az újdonságkutatás, a szabadalmazhatósági véleménnyel kiegészített újdonságkutatás, a szabadalmazhatósági vélemény, a szabadalomtisztasági, a jogérvényességi és a témakutatás.
Az előadás az NKFI Alapból finanszírozott 2019-1.2.1-EGYETEMI-ÖKO-2019-00014 azonosítószámú, „Közszolgálati Technológia Transzfer Kezdeményezés (KTTK)” című projekt keretében valósult meg.