A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Innovációs és Technológiai Irodája (ITI) május 12-én immár negyedik alkalommal szervezett online előadást a szellemitulajdon-védelem témakörében. A Szellemi tulajdon és iparjogvédelem című eseményen Szepsi-Szűcs Levente, az ITI irodavezetője köszöntötte a résztvevőket, majd Prófusz Péter projekt szakmaivezető-helyettes elsőként az iroda létrejöttéről és alaptevékenységéről beszélt. Mint elmondta, az ITI az Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma projekt keretében jött létre, és az egyetem központi tudástranszferért felelős szervezeti egységeként működik.
Az ITI tevékenysége
Kitért az ITI négy fő tevékenységi körére is. Ezek közé a hallgatói ötletek felkarolása (ZeFir Mentorprogram), az oktatói, kutatói alkotások fejlesztése és piacra juttatása (Proof of Concept Program), az egyetemi polgárok szellemi tulajdonának kezelése, illetve a külső, főként piaci szereplőkkel történő K+F+I együttműködések kialakítása tartozik.
Az elmúlt időszakban az ITI részt vett az NKE Szellemitulajdon-kezelési Szabályzatának megújításában, innovációs konferenciát és iparjogvédelmi előadásokat szervezett, tavasszal pedig megvalósította az első saját rendezésű hallgatói innovációs ötletversenyt (NKE Hackathon 2022) is. Mindezek mellett az ITI készítette elő az NKE és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala között idén március 31-én megkötött együttműködési megállapodást.
Prófusz Péter a jövőbeli célokról szólva kiemelte: az ITI május 24-től Innovációs Menedzser Tréninget szervez az érdeklődő egyetemi polgároknak, a tervek szerint szeptembertől pedig elindítja az Innovációs alapismeretek és innovációmenedzsment című BA szintű, szabadon választható tantárgyat. Az iroda ősszel innovációs vásárt és konferenciát is szervez majd.
Végezetül hangsúlyozta: az NKE folytatni szeretné az egyre népszerűbb Hungarian Startup University Programot (HSUP). A jelentkezők száma egy tanév alatt több mint a kétszeresére nőtt, a 2020/2021-es tanév őszi félévében 40, míg a 2021/2022-es tanév őszén már 85 hallgató vette fel a HSUP-ot a Neptunban. A képzés népszerűsége nem véletlen: modern, megoldásközpontú gondolkodásmódot, használható tudást ad a résztvevőknek, továbbá megismerteti az érdeklődőket az innováció és a startupok világával. A szabadon választható tárgy elvégzéséért a hallgatók ráadásul kreditet kapnak.
Iparjogvédelem és az oltalmi formák
Az esemény folytatásában Dr. Kovács E. Tünde ügyvéd, szellemitulajdon-szakértő a szellemitulajdon-védelem két fő oltalmi területéről, a szerzői jogról és az iparjogvédelemről nyújtott széles körű, hasznos információkat az érdeklődőknek. Az alapfogalmak tisztázása után a szakértő a szabadalmi jog kapcsán kiemelte az oltalomszerzés három feltételét (újdonság, feltalálói tevékenység, ipari alkalmazhatóság). Jelezte: a szabadalmi jog kapcsán különbséget kell tenni a szolgálati és az alkalmazotti találmány között. Előbbi esetében a megoldás munkaköri kötelesség eredménye, míg utóbbinál a megoldás már nem munkaköri kötelességből ered, azonban a hasznosítás a munkáltató tevékenységi körébe tartozik.
Ezt követően a szakértő bemutatta a szabadalmi oltalom megadásának főbb elemeit, a szabadalom megadását követő eljárásokat, a bitorlás és a jogérvényesítés eseteit, valamint a külföldi oltalomszerzés példáit. A szabadalomszerzés részletei után a szakértő hasonló struktúrában ismertette a használatiminta- és a formatervezésiminta-oltalomra, a védjegyoltalomra, továbbá a földrajzi árujelzők oltalmára vonatkozó jogi szabályozást.
Használatiminta-oltalomban részesülhet valamely tárgy kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás, ha új, feltalálói lépésen alapul és ipari szempontból alkalmazható. Ezzel az oltalmi formával főként szerkezeti kialakításokra, vagy elektromos kapcsolási elrendezésekre vonatkozó találmányok védhetők. A formatervezési minta valamely termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek vagy díszítésének külső jellegzetességei eredményeznek. Ilyen oltalomban részesíthető például egy gépjármű részének vagy egészének jellegzetes, mással össze nem téveszthető formai kialakítása.
Védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely rendelkezik megkülönböztető képességgel, és nem állnak fenn az oltalmat kizáró feltétlen vagy viszonylagos kizáró okok. Földrajzi árujelzőként pedig olyan termékek megjelölésére szerezhető oltalom, amelyek a származási helyüknek, illetve egyéb tényezőknek köszönhetően különleges jellemzőkkel és egyéb ismertetőjegyekkel bírnak, illetőleg velük szemben nem áll fenn kizáró ok.
Az előadás végén a szakértő beszélt a különböző hasznosítási módokról: a hasznosítási (licencia) és az átruházási szerződésről, a hasznosító (spin-off) vállalkozásról, valamint a szervezeten belüli hasznosítás lehetőségeiről. Az előadó a főbb elméleti pontokhoz gyakorlati példákat is társított.
Az eseményről az NKE honlapja is részletes beszámolót közölt.
Az előadás a Közszolgálati Technológia Transzfer Kezdeményezés (KTTK) című, 2019-1.2.1-EGYETEMI-ÖKO-2019-00014 számú projekt keretében készült. A projekt a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból biztosított támogatással valósul meg.