A szabadalom lényege, a szerzői jogok védelme, valamint minősülhet-e szerzőnek a mesterséges intelligencia – például ezek a témák is szóba kerültek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Innovációs és Technológiai Osztálya (ITO) által június 11-én szervezett Szellemi tulajdon és iparjogvédelem című online előadáson. Az ITO immár nyolcadik alkalommal valósított meg tájékoztató eseményt azzal a céllal, hogy az egyetemi polgárok, illetve a külsős – vállalati és felsőoktatási – szakemberek hasznos információkhoz jussanak a szellemitulajdon-védelem aktuális kérdéseiről.
A program kezdetén Szepsi-Szűcs Levente, az ITO osztályvezetője köszöntötte a résztvevőket, majd kiemelte, az előadás a hagyományoknak megfelelően az NKE és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) közötti együttműködésben valósul meg.
A szellemitulajdon-védelem két fő területe
Dr. Csősz Gergely, az SZTNH Szerzői Jogi Főosztály, Szerzői Jogi Hatósági Osztály vezetője elmondta, a szellemi (immateriális) javak, mint például a szabadalmak, védjegyek, szoftverek, know-how-k, kódok egy része szellemi tulajdonjogokkal oltalmazható. Ezt követően az előadó elhatárolta a szellemitulajdon-védelem két nagy területét, a szerzői jogot és az iparjogvédelmet. Rámutatott, hogy a szerzői jog tárgya egyéni-eredeti jellegű irodalmi, művészeti vagy tudományos mű lehet. Az oltalom hatósági eljárás nélkül, az alkotás elkészültével automatikusan keletkezik, és a szerző halálától számított 70 évig tart.
Ezzel szemben az iparjogvédelem újdonságtartalommal rendelkező, az iparban alkalmazható találmányra, műszaki megoldásra, eredetjelzőre vagy formára vonatkozik. Az oltalom ebben az esetben hatósági regisztrációval keletkezik, és az oltalmi formától függően változó időtartamra, például a dizájnoltalom legfeljebb 25, míg a védjegy 10 évre érvényes (utóbbi korlátlan alkalommal megújítható).
Az osztályvezető elmondta, a szabadalom műszaki megoldások védelmét szolgáló jog, amely vonatkozhat berendezésre, eljárásra, alkalmazásra vagy keverékre. Hozzátette, minden szabadalmazható, ami új, feltalálói tevékenységen alapul, iparilag alkalmazható, a technika bármely területéről származó találmány. Kitért arra is, hogy a törvény csak példálózó felsorolást ad a találmánynak nem minősülő szellemi alkotásokról, vagyis a felfedezésről, a tudományos elméletről, a matematikai módszerről, a dizájnról, vagy éppen az információk megjelenítéséről.
A szerzői jog
Dr. Csősz Gergely ismertette a szerzői jog alapvető szabályait. Hangsúlyozta, szerző csak természetes személy lehet, a szerzői jog pedig az egyéni, eredeti jellegű mű létrejöttével keletkezik, feltéve, hogy olyan alkotásról van szó, ami nem tartozik a védelem alól kizárt művek közé. Ilyenek például a matematikai műveletek, a folklóralkotások, a jogszabályok, a hatósági határozatok, vagy éppen a sajtóközlemények alapjául szolgáló hírek.
A szerzői jog korlátairól szólva jelezte, a szerzői művek szabad felhasználása csak törvényben meghatározott esetekben, például idézéssel, átvétellel, magáncélú másolással, bizonyos oktatási célú felhasználással, illetve szöveg- és adatbányászati célú többszörözéssel lehetséges. A felhasználás természetesen engedélyezhető is, közös jogkezelés vagy felhasználási szerződés révén.
A forráskód jelentősége
A folytatásban az előadó a szoftverek védelméről beszélt. Kiemelte, hogy a szoftverkód szerzői műként áll védelem alatt, az oltalom pedig a forráskód, mint írott szöveg egyéni-eredeti jellegétől függ. A szerző ebben az esetben is csak ember lehet, mesterséges intelligencia (MI) nem. A védelmet pedig kizárólag bizonyos komplexitású (terjedelmű) kód érheti el.
Dr. Csősz Gergely arra is felhívta a figyelmet, hogy az azonos funkcionalitású, szinte megegyező felhasználói felülettel rendelkező szoftvereknél az elhatárolás alapja a forráskód. Amennyiben a korábbi szoftver forráskódjának visszafejtésével készül el az új, azonos funkcionalitású szoftver, akkor az már a szerzői jogok megsértésének minősülhet. Abban az esetben, ha a forráskód önálló alkotás, az azonos funkcionalitás ellenére sem történik szerzőijog-sértés.
A mesterséges intelligencia, mint szerző
Előadása végén Dr. Csősz Gergely kitért az MI és az alkotás kapcsolatára. Mint elmondta, korábban több jogesetből kiderült, a bíróság álláspontja szerint jogalany kizárólag személy lehet (tehát más élőlény, például állat nem). Mivel az MI nem minősül szerzőnek, a rábízott kreatív döntések eredményeit, a gépi alkotást érintően sem keletkezik szerzői jog. A szakértő hozzátette, az MI kreatív alkotását követő emberi utómunka, a hozzáalkotás viszont lehet szerzői mű. Ebben az esetben egyedi értékelés alapján dől el, hogy a mű eléri-e a védelem minimum feltételét.
Szöveg: Prófusz Péter
Nyitókép és illusztrációk: Pexels.com