Kreativitás, élmény, tudományos gondolkodás és a görbület, ami megalapozta egy új sportág létrejöttét. Egyebek mellett ezekről is szó volt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Innovációs és Technológiai Irodája (ITI) által szervezett hallgatói innovációs és startup programsorozat második előadásán, november 14-én a John Lukacs Társalgóban.
Az esemény kezdetén Szepsi-Szűcs Levente, az ITI irodavezetője elmondta: a rendezvény célja, hogy az érdeklődőket megismertessék az innovációmenedzsment, a startup-alapítás, a vállalkozóvá válás és a márkaépítés lehetőségeivel, továbbá bemutassanak olyan sikeres innovátorokat, üzletembereket, mentorokat, akik személyes történetükkel inspirálhatják az egyetemi polgárokat.
Az INNO-CAMPUS részeként megvalósított előadást Huszár Viktor, a teqball társalapítója és a Nemzetközi Teqball Szövetség (FITEQ) Végrehajtó Bizottságának elnöke tartotta, Teqball – Világ Görbe Tükre címmel. Huszár Viktor jelenleg is az NKE doktorandusz hallgatója, emellett a Teqball Cégcsoport ügyvezetőjeként nemzetközi konferenciákon sport és technológiai témákban prezentál.
Az előadó színes, személyes élményekkel kiegészített bemutatóját azzal kezdte, hogyan tudott két kreatív magyar fiatal sikeressé válni, miközben azt tartották szem előtt: „a kevesebb mindig több.” Mint elmondta, ötletük onnan ered, hogy a futsalos múlttal rendelkező Huszár Viktor és társa, Borsányi Gábor szerettek volna a barátaikkal focizni, azonban vagy nem volt elég játékosuk, vagy nem állt rendelkezésükre megfelelő pálya. Így elkezdtek azon gondolkodni, hogyan űzhetnék kedvenc sportágukat otthon, a kertben, akár ketten is. Először sík felületen, pingpongasztalon fociztak, majd rájöttek, hogy sokkal érdekesebb a játék, ha az asztal mindkét végén görbül. Alapvetően „visszafelé gondolkodtak”: nem asztalt alkottak, hanem továbbra is otthon akartak focizni, méghozzá úgy, hogy közben minimális a sérülésveszély.
Így indult a teqball, a kreativitás és a műszaki megoldás közös brandje. Ezt követően három évbe telt az asztal ívének tökéletesítése. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen megvalósított tesztek végeredményeként kiderült, hogy az SMC (Sheet Molding Compound) kompozit anyag a legalkalmasabb a játékhoz. Ez lehetővé teszi a tömeggyártást, mert 8 perc elegendő az asztallap elkészítéséhez. Huszár Viktor kitért a sportág elnevezésére is, ami utal a technikás futballra, a q betűt pedig azért illesztették be, mert abban van meg ugyanaz a görbület, mint a teqballasztalban.
Az előadó a folytatásban bemutatta a legfontosabb szabályokat, valamint a sportág gyors fejlődését. Kiemelte, 2015-ben hozták létre cégüket, két évvel később pedig már megalapították a FITEQ-et. A teqball a világ legdinamikusabban növekvő sportága, 150 országban játsszák, hivatalosan 5 kategóriában (női egyéni és páros, férfi egyéni és páros, vegyespáros). A jogtulajdonosok 51 különböző szabadalommal rendelkeznek, egyebek mellett az elnevezést és az asztalt is levédték. Így ma senki sem gyárthat teqballasztalt, továbbá senki sem használhatja a teqball nevet. A siker pedig annak is köszönhető, hogy olyan világszerte ismert emberek labdáznak szabadidejükben ívelt asztalokon, mint például Lionel Messi, David Beckham vagy éppen Ronaldinho.
Huszár Viktor hangsúlyozta, egy ötlet fejlesztésében és megvalósításában is rendkívül fontos az élmény, a hozzáadott érték, a figyelem felkeltése, a „kevesebb mindig több” szemlélet, a tudományos gondolkodás, valamint a közösségi média. Kiemelt jelentőségűek az első követők, hiszen például Ronaldinho vagy Messi teqballal kapcsolatos videói bejárták a világot, és hozzájárultak ahhoz, hogy a sportág organikusan fejlődjön. Ezáltal a teqball napjainkban már nem is egyszerűen sport, sokkal inkább mozgalom.
A program végén a résztvevők kérdéseket tettek fel Huszár Viktornak, az előadó válaszaival pedig még közelebb hozta a meghajlított asztalon játszott speciális foci világát az érdeklődőkhöz.
Az alábbiakban megtekinthető a rendezvényről készített képgaléria.
A hallgatói innovációs és startup programsorozat az NKFI Alapból finanszírozott 2019-1.2.1-EGYETEMI-ÖKO-2019-00014 azonosítószámú, „Közszolgálati Technológia Transzfer Kezdeményezés (KTTK)” című projekt keretében valósul meg.
Szöveg: Prófusz Péter
Fotó: Szilágyi Dénes, valamint Innovációs és Technológiai Iroda