Hogyan válhatnak a tudományos eredmények a közszolgálatban is alkalmazható innovatív megoldásokká? Ezt a kérdést állította középpontba a Közszolgálati Innovációs és Kutatásfejlesztési Konferencia 2026, amelyen az egyetemi kutatások, a védelmi és rendészeti fejlesztések, a mesterséges intelligencia, valamint a piaci innovációk képviselői osztották meg tapasztalataikat.
2026. október 27-én online rendezték meg a Közszolgálati Innovációs és Kutatásfejlesztési Konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) szervezésében, amin rekordnak számító, közel 300 fő vett részt. A rendezvény célja, hogy fórumot biztosítson a tudományos eredmények bemutatásának, az innovatív megoldások megismerésének, valamint az egyetemi, intézményi és piaci szereplők közötti szakmai kapcsolatok erősítésének. A konferencia a hadtudomány, a rendvédelem, a víztudomány és az államtudomány területeit kapcsolta össze, különös figyelmet fordítva a kutatások gyakorlati alkalmazhatóságára.
A rendezvényt Dr. Boldizsár Gábor ezredes, az NKE megbízott tudományos rektorhelyettese nyitotta meg. Szepsi-Szűcs Levente, az Innovációs és Technológiai Osztály vezetője köszöntőjében az egyetem innovációs tevékenységének fejlődését mutatta be, kiemelve az elmúlt években bővülő programokat, rendezvényeket és együttműködéseket.
Technológia és emberi képességek a közszolgálatban
A délelőtti szekció előadásai a technológiai fejlődés és a közszolgálati feladatok több kapcsolódási pontját mutatták be. Dr. Boldizsár Gábor a Mind-Tech Nexus megközelítését és annak védelmi innovációban, illetve az államigazgatásban rejlő lehetőségeit ismertette. Dr. habil. Dominek Dalma Lilla a flow és a mesterséges intelligencia felsőoktatási összefüggéseiről beszélt, míg Koch Dániel a magyaregregyi kísérleti vízgyűjtőn végzett csapadék-lefolyás vizsgálatokat mutatta be.
A rendészeti innováció gyakorlati oldalát Szabó Károly rendőr alezredes a Határrendészeti Innovációs Program példáján keresztül szemléltette. Ezt követően Dr. Rémai Dániel a nagy nyelvi modellek és más mesterségesintelligencia-modellek biztonságkutatásban történő alkalmazásáról, Dr. Németh András alezredes pedig a védelmi innovációt, a tehetséggondozást és az utánpótlás-nevelést támogató komplex kutatási ökoszisztémáról tartott előadást.
A délelőtti témák közös pontját a kutatás, a technológiai fejlesztés és a gyakorlati alkalmazás közötti kapcsolatok jelentették.
Az ötlettől a hasznosításig: kutatási eredmények és piaci lehetőségek
A délutáni szekció az innováció egy másik fontos kérdésére irányította a figyelmet: miként juthatnak el a kutatási eredmények a gyakorlati alkalmazásig, és milyen szerepet tölthetnek be ebben az egyetemek, a vállalatok és az innovációt támogató szervezetek?
Magyar Dániel, az ELTE-TINLAB képviselője a kutatás-fejlesztés társadalmi innovációban betöltött szerepét mutatta be. A téma a tudományos eredmények társadalmi hasznosulásának kérdését helyezte előtérbe, vagyis azt, hogyan kapcsolódhat össze a kutatói munka a társadalmi szükségletekre adott válaszokkal.
A technológiai fejlesztések és a védelmi alkalmazások kapcsolatát Vulkán Csaba, a Nokia Defense képviselője a kettős felhasználású mobilrendszerek technológiai és fejlesztési kérdésein keresztül közelítette meg. A kettős felhasználású technológiák témája különösen releváns a civil és védelmi célú fejlesztések találkozási pontjainak vizsgálatakor.
Az innováció vállalkozási és finanszírozási oldalát Csík-Nemes Viktória, a Startup Campus munkatársa mutatta be. Az ötlettől a befektetésig – a Feral Drones innovációs sikertörténete és a Startup Campus inkubációs jó gyakorlata című előadása a dróntechnológiához kapcsolódó vállalkozási példát és az inkubáció szerepét állította középpontba. A téma a fejlesztési ötletek továbbvitelének, valamint a megvalósításhoz szükséges támogatási lehetőségeknek a jelentőségére irányította a figyelmet.
Az egyetemi kutatások hasznosításának intézményi hátteréről Kottászné dr. Vass Orsolya, a Pécsi Tudományegyetem Innovációmenedzsment és Gazdaságkapcsolati Igazgatóságának Kutatáshasznosítási és Technológiatranszfer Főosztályához kapcsolódó vezetője beszélt. Út a laborból a piacra – A Pécsi Tudományegyetem spin-off támogatási rendszere című előadása az egyetemi kutatási eredmények piaci hasznosítását, valamint az ezt támogató spin-off vállalkozások intézményi rendszerét mutatta be.
A délutáni program további előadásai a mesterséges intelligencia és a speciális technológiai alkalmazások kérdéseit járták körül. Mészáros Gábor, a Védelmi Innovációs Kutatóintézet képviselője arról tartott előadást, hogyan segítheti az MI által támogatott adatelemzés a hadviselési hatások jobb megértését. Nagy-Kovács Ákos, a HM EI MI-szakértője a Zárt ajtók mögött – AI kihívások izolált környezetben című előadásában a mesterséges intelligencia izolált környezetben történő alkalmazásának kihívásait helyezte középpontba.
A szekció záró szakmai témája a víztudományhoz kapcsolódott: Dr. Szalontai Tamás, az NKE Víztudományi Karának tudományos főmunkatársa azt mutatta be előadásának címében, hogyan segíthetik a bakteriofágok a szennyvíztisztítást. A téma a konferencia tudományterületi sokszínűségét is érzékeltette, hiszen a védelmi, rendészeti és piaci innovációs kérdések mellett a víztudományi kutatások lehetséges gyakorlati alkalmazásai is helyet kaptak a programban.
Együttműködésből születhetnek a jövő megoldásai
Az Innovációs és Technológiai Osztály által szervezett Közszolgálati Innovációs és Kutatásfejlesztési Konferencia 2026 programja a közszolgálat különböző területeit érintő kutatási és fejlesztési kérdéseket közös szakmai keretben mutatta be. A témák a mesterséges intelligencia és az adatelemzés alkalmazásától a védelmi és rendészeti innováción át egészen az egyetemi kutatások hasznosításáig és a víztudományi fejlesztésekig terjedtek.
A rendezvény szemlélete egy fontos jövőbeli feladatra is ráirányította a figyelmet: a tudományos eredmények és a technológiai lehetőségek önmagukban nem garantálják az innováció sikerét. A gyakorlati alkalmazás feltétele a valós igények felismerése, a megfelelő szakmai kompetenciák rendelkezésre állása, valamint a kutatók, a közszolgálati intézmények és a vállalati partnerek közötti együttműködés megteremtése.
Az ilyen szakmai fórumok lehetőséget teremtenek arra, hogy a különböző szakterületek képviselői megismerjék egymás megoldásait, és azonosítsák a további közös gondolkodás lehetséges irányait. A jövőben ezért kiemelt jelentőségű lehet az innovációs ökoszisztéma fejlesztése, a kutatási eredmények gyakorlati hasznosításának támogatása, valamint azoknak a partnerségeknek az erősítése, amelyek a közszolgálat előtt álló kihívásokra adható korszerű válaszokat segíthetik.
Szöveg: Ceglédi Szabolcs